Mértékvétel
Függetlenül az elkészítendő terméktől,a testméreteket mérőszalaggal mérik az ing felett, miután a felette viselt ruházatnál egy nagyobb bőségi ráhagyást alkalmaznak.
A méréseknél ajánlatos,hogy a test a tükör felé fordulva álljon,ezáltal a méreteket vevő személy megfigyelheti ,hogy a mérőszalag megfelelően legyen a test kiemelkedő részeire helyezve, valamint a test formáját jobban tudja megállapítani.
Hátulról nézve a testet meg lehet figyelni, hogy a vállak egyformák , ha egy magasságban vannak, egyenesek vagy csapottak, valamint meg lehet figyelni a has ,a csípő és a lábak formáit.
A hossz mérésének alapja a test magassága amit a fej búbjától a lábbeli sarkáig mérnek.
Ennek a mértéknek könnyebn megállapítására ajánlatos a tükör szélére mérőszalagot helyezni , ahol is a nulla beosztás a padló szintjén van.
A hosszméret megállapítása után a bőségi méretek következnek (7.ábra).
A mellbőség mérésénél a mérőszalagot vízszintes iránnyal a test körül helyezik szem előtt tartva,hogy a mellkas legkiemelkedőbb részén legyen. Ezt a méretet egészben veszik fel, de értékének csak a felét írják fel.
A hasi rész kerületét ugyanúgy állapítják meg mint a mellbőséget csak vigyáznak , hogy a mérést a has legkiemelkedőbb pontján végezzék.
A derékbőséget a nadrág övrészének felerősítési vonalán mérik.
A csípőbőséget a csípők vonalán mérik és szitén a legkiemelkedőbb részeket veszik alapul. A mérőszalagot vízszintes vonalra helyezik.
A hátszélesség a hát két jelölési pontja (a karok találkozása a testtel) között mért távolság . Ezt a mértéket egészében veszik és értékének felét veszik fel (8.ábra).
Ezen a vonalon folytatólag mérve az illető termék hosszúságát is meg lehet állapítani.
A vállak magassága a hátgerinc hossza mentén távolság mérete;az akromion pont és egy a hónaljak alatt átvezetett szalag felső széle között (9.ábra).
Az elejrész hossza a melltől derékig a mellkas két oldalán a legdomborúbb rész között mért távolság.
A mérőszalag a 7-ik nyaki csigolya felett halad el és a nyaktőnél hátul oldalt és elől. A mért hosszat kettővel osztják (10.ábra).
A nyaktő bőséga a nyak kerületének mérése elől az ádámcsutka alatt a 7-ik nyaki csigolya felett hátul,a mérőszalag bezárásával elől a mellcsont mélyedésében (11.ábra).
A vállhossz a nyaktő és az akromion-pont(váll-csukló) közötti távolság . Ez a mérés a 10.ábrán látható.
A külső karhossz (ujjahossz) a vállcsukló és kézcsukló közötti távolság. A kar szabadon áll a test hosszában (10.ábra).
A nadrág szabásminta elkészítéséhez szükséges méreteket a következő mérésekkel állapítják meg: a test oldalt a nadrág övrésze irányából , tehát deréktól lefelé a cipő alsó részéig,elől.
A nadrág hosszát beül vagy lépéshosszat a lábak egyesülési pontjától a cipő alsó részéig elől mérésével állapítják meg.
A külső hossz (12.ábra) a derékvonal (vagy a nadrág övrészének vonala) és a lábbeli alja közötti távolság a test oldalán mérve és függőlegesen a comb legteltebb részén.
A belső hossz (a lábak közötti magasság) a lábak egyesülési pontja és a lábbeli alsó része közötti távolság. A lábak kissé széjjel állnak , a test súlya egyenletesen lévén elosztva a két lábszár között (12.ábra).
A nadrág bősége lent a végénél egy olyan méret , amelynek értékét a divat vagy a megrendelő igényeinek függvényében állapítják meg.
A térdbőség a térd legnagyobb kerülete , a térdkalács legkiemelkedőbb pontján mérve , a lábszár amin a mérést eszközlik derékszöget képezve (13.ábra).
A lábikra bősége a lábszár legnagyobb kerületét jelenti a lábszár éegvastagabb pontján mérve (13.ábra).
A bokavastagság a belső és külső bokacsontok felett mért kerület.